(Magyar Hírlap 1997-07-17) GABONAKÖR TRÉFÁK?

Egy 1997-es újság cikket szeretnénk bemutatni.

Igaz, hogy ismerünk 1997-es Ördöngősi gabonaábrákat hazánk területéről, de az adott ábrákról hosszas kutatás után sem találtunk fényképeket.

A cikkben figyeljük meg az alábbi tényeket:

- a körök nagy kiterjedésűek voltak;
- a gabona szálak nem csupán megdőltek, hanem össze voltak fonva;
- a Székesfehérvári 1992-es nagy port felkavaró kör után nem lett volna olyan "vicces" újabb köröket hamisítani;

A gabona szálak sérülés nélküli összefonódása, fontos fegyvertény, olyan jelenség amit sok esetben hangoztnak az angliai ábrákkal kapcsolatban, viszont eddig egy hiteles beszámoló vagy fotó nem bizonyította.

A Magyar Hírlap 1997-es cikke:

A hét híre - A hét kommentárja
Rejtélyes eredetû kört találtak egy mecseknádasdi búzatáblában A nyolc méter átmérõjû szabályos körre a 6-os fõúttól néhány száz méternyire egy dûlõúton bukkant rá egy teherautó személyzete. Verõczei Ernõ mérnök, budapesti ufókutató a gabonakör helyszíni tanulmányozása után kijelentette: a kör nem emberi kéz mûve, ismeretlen eredetû repülõ tárgy (UFO), úgy nevezett plazmagömb hozta létre, jelentette az MTI.

Õszintén irigylem azokat, akik egyszeri ránézéssel választ találnak (természet) tudományos problémákra. Mecseknádasdon megállt egy ember a gabonatábla szélén, és azonnal tudta: a kör nem emberi kéz mûve, az egymásba fonódott búzaszálak alkotta mintázat arra utal, hogy a gabonakört földön kívüli tárgy, plazmagömb alkotta. Fizikusként azt tanultam és gyakoroltam, hogy a jelenségeket lehetõleg minél többször és sokféle módszerrel kell vizsgálni. Egy mérés - nem mérés, egész életünkre belénk vésõdött a laborgyakorlatokon hallott igazság. A mûszeres vizsgálatok mérési eredményei mindig tartalmaznak hibát, bizonytalanságot, a többszöri mérés célja éppen a statisztikus hiba elfogadható mértékûre csökkentése. A mérési adatok csak hibahatáraikkal együtt értelmezhetõek, ezekbõl születnek a következtetések, amikben nagyon gyakoriak az ilyen kitételek: "nagy valószínûséggel igaz", "nem zárható ki az sem, hogy..." "további vizsgálatot igényel", stb. A tudomány megállapításai bizonytalanoknak tûnnek, de pontosan így tükrözik ismereteink szintjét, megbízhatóságát. A mért adatok értelmezésére elméleti modellek születnek, az ezekbõl levont következtetéseket, új felismeréseket ismét kísérletileg kell ellenõrizni, ez a lépéssorozat ismereteink bõvülésével idõrõl idõre megismétlõdik. Mennyivel egyszerûbb ennél a gabonaföld szélén kihirdetni a megfellebbezhetetlen igazságot.

Az ufológus feltevése szerint a kört úgynevezett plazmagömb alkotta - jelentette az MTI. Plazma állapotú anyagokat régóta vizsgálnak a laboratóriumokban, sajnos, ezekkel valami baj lehet, mert nem fonják mintába a gabonaszálakat. Munkahelyemen, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben sem rajzolnak mintázatot a plazmát magába záró tartály vörösréz falára a gyorsan repülõ ionok, csak ismert fizikai folyamatok keretében apró sérüléseket idéznek elõ a falban. Mindenesetre óriási lehetõségek rejlenek a szövõ-fonó plazmában, a ruhaipartól a képzõmûvészetig. Igazán kár, hogy néhány éve két tréfás kedvû székesfehérvári diák elárulta, hogy angliai társaikhoz hasonlóan õk is létre tudnak hozni gabonaköröket. Ehhez nem kellett nekik plazmagömb, s nem volt szükség földönkívüliek segítségére: az eszükön kívül csak egy cöveket és némi spárgát használtak.