Egyéb

Titokzatos barlangot fedeztek fel a Marson kaliforniai tanulók, a NASA egy a Mars körül keringő űrszonda project keretein belül. A kutatók nem tudnak arra választ adni, hogy mi lehet az aknaszerű képződmények belsejében.

Titokzatos barlangot fedeztek fel a Marson kaliforniai tanulók, a NASA egy a Mars körül keringő űrszonda project keretein belül.

Denis Mitchell tudományos osztályának 16 tanulója egy marsi „tetőablak” szerű képződményt talált, ami egy lybarlang tetjén tátongó lyuk lehet.

Sok híres üstökös más naprendszerben jött létre, állítják a csillagászok új elméletükben. Úgy gondolják, hogy amikor a Nap még egy fiatal csillag volt, gravitációsan elfoghatta az Oort-felhő üstököseit, amik más galaxisokban alakultak. Ez ellentmond a korábbi elméletnek, hogy a legtöbb üstökös a Nap protobolygó lemezén született.
Az Oort-felhő kialakulása már régóta rejtély. Eddig a csillagászok azt gondolták, hogy ez az üstökösökből álló gömb alakú felhő, ami a naprendszer legkülső szélén fekszik, a Nap protobolygó lemezén jöhetett létre.

A nagyobb távcsövekben igen látványos, de már egy kis kézitávcsőben is megpillantható a hajnali égen mutatkozó üstökös. Az előrejelzések szerint egyre fényesedik, és a hónap vége felé már szabad szemmel is láthatjuk.

A C/2009 R1 (McNaught)-üstököst 2009. szeptember 9-én fedezték fel Ausztráliából. Az égitest a pályaszámítások szerint egy dinamikailag új üstökös, vagyis most látogat először a Naprendszer belső részébe. 2010. július 2-án éri el pályájának napközelpontját, amely a Föld átlagos naptávolságának 41%-ánál van (kb. 60 millió kilométer).

Valószínűleg felrobbant a felbocsátás utáni harmadik percben az a dél-koreai hordozórakéta, amelynek egy tudományos műholdat kellett volna Föld körüli pályára állítania - közölte a dél-koreai oktatási és tudományügyi miniszter.

Földet ért a japán Hayabusa-űrszonda mintagyűjtő kapszulája Ausztráliában, magyar idő szerint vasárnap délután. Ez történelmi esemény az űrkutatásban.

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán több szempontból is különleges, és kitüntetett helyet foglal el a csillagászok érdeklődési körében. Ez az egyetlen hold a Naprendszerben, aminek számottevő légköre van, és ez az egyetlen égitest a Földön kívül, aminek a felszínén folyékony halmazállapotú anyagot (cseppfolyós metánt és etánt) fedeztek fel, ami a földi folyókhoz és tengerekhez hasonló formában van jelen. A légkörében egyszerű szerves molekulákat is kimutattak már.

Egy rákszerű állatra és egy medúzafélére bukkantak kutatók az Antarktisz közel kétszáz méteres jégtakarója alatt, ott, ahol legfeljebb pár mikroba létezését feltételezték volna.

Húsz, korábban ismeretlen sötét aszteroidát (kisbolygót) fedezett fel a Föld közelében a NASA WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) széles látószögű infravörös sugárzást felmérő csillagászati műholdja, amelyet decemberben állítottak pályára.

Erdőkkel, tavakkal tarkított emberlakta táj: a NASA kutatóinak terve szerint így néz ki a Mars néhány évszázadon belül. A kutatók fákat akarnak ültetni a vörös bolygóra, a tervet egy mexikói vulkánon tesztelik.

Erdőkkel, tavakkal tarkított emberlakta táj: a NASA kutatóinak terve szerint így néz ki a Mars néhány évszázadon belül. A kutatók fákat akarnak ültetni a vörös bolygóra, a tervet egy mexikói vulkánon tesztelik.

Extrém földi környezet a kutatási terep

A szoftveres hiba javítására létrehozott frissítést csütörtökön küldték el az űrszondának.

A NASA egyik sikertörténete a Voyager-projekt, és eddig az 1977-ben felbocsátott, az Uránuszról és a Neptunuszról elsőként és máig egyedüliként képet küldő 2-es szonda kiválóan működött, ám április 22. óta a szerkezet – habár a diagnosztikai adatait rendben továbbította – a mérési információkat dekódolhatatlan jelekként küldte el.